Reggel megint agykontrolloztam egy kicsit.
Ez még persze csak alapgyakorlat. De még most is visszhangzanak bennem a mondatok:
Növekvő szellemi képességeim, az emberiség javát hivatottak szolgálni
Mindennap és mindehogyan egyre jobban és jobban és jobban vagyok.
Most egy kicsit nyugodtabbnak érzem magam, nekiülök egy kicsit dolgozni.
Ma és holnap este ismét nálam lesz a kislányom, próbálok vele foglalkozni, bár nagyon nehéz, ha az ember lelkileg megviselt állapotban van. Egy ilyen kis gyerekhez sok sok szeretet de ugyanakkor sok-sok türelem is kell.
Egy fél órát gyakoroltam a tükör előtt, hogyan és mit fogok mondani és próbáltam magam rendbe szedni, hogy Timi ne lássa rajtam, hogy mennyire megvisel ez az egész.
Timi este végig fogta a kezem, amikor a lányomat átadta, éjjel sms-t is küldött.
Holnap Valentin nap. Remélem, tényleg már nincs sok hátra és helyreáll az értékrendje.
A napokat holnaptól már számozom, jön a negyedik nap.
